NÉMA HÓHÉR: A RÁK
Az elmúlt
évtizedekben a daganatos betegségek gyakoriságának
látványos emelkedésének lehetünk
tanúi.
A rákbetegség kialakulását az ún. kétlépcsős
modellel lehet leírni. Egy „beindító”, más néven
iniciátor tényező révén megváltozik egy sejt
genetikai állománya, majd a „rásegítő”, vagy
promóter tényezők mintegy biztosítják a daganat
kifejlődéséhez szükséges
körülményeket. Mindennapi életvitelünk során mind az
iniciátor, mind a promóter tényezőket jelentős
mértékben befolyásolhatjuk jó vagy rossz
irányban. A daganatos
betegségek java része közvetlen összefüggést mutat
az egyéni szemléletmóddal és szokásrendszerrel,
ugyanis ezek felerősíthetik, vagy „alvó helyzetben
tarthatják” a negatív genetikai hajlamokat,
illetve a rajtunk kívül eső okból kialakult,
aktiválás előtt álló tumor sejteket.
Az emésztőszerveket érintő daganatok száma
igen jelentős, amely jelzi, hogy az életmódbeli
tényezők között a táplálkozás tekinthető
elsőrendűnek. A szervezet egy ideig képes
ellenállni a rákkeltő hatásoknak, azonban az
immunraktárak kimerülése betegséghez vezet.
Eleinte csak diszkomfort érzés, rossz közérzet
jelzi a negatív tendenciákat. Később megjelenhet a
székrekedés-hasmenés váltakozása, majd a véres
széklet. (Ez utóbbi másból is
adódhat)
Az étrend
terén sokan megelégszenek a gyorsételekkel, üres
kalóriaforrásokkal, amelyek azonban idővel
benyújthatják a számlát. A helytelen táplálkozás - illetve az
ehhez társuló krónikus stressz, és a testedzés
hiánya - melegágyát képezi a daganatoknak, mivel a
szervezet ilyenkor feléli tartalékait, és
védtelenné válik a belső támadással
szemben.
A nem
megfelelő étrend többszörös rombolást is végezhet
a testben. Az élelmiszeripari adalékanyagok,
növényvédőszer- és állatgyógyászati
szer-maradványok, nehézfémek és penésztoxinok
közvetlen iniciátor tényezők (mutagének), vagyis
alkalmasak alvó tumor sejt létrehozására. Mutagén
hatású vegyületek (gyökök) képződhetnek az
emésztés, illetve belső átalakítások során is,
amennyiben az ételek párosítása helytelen, és a
gyomorban erjedési, a bélben rothadási folyamatok
indulnak el. (Pl.: egyszeri nagyobb étkezés,
fehérjedús ételek után édesség vagy gyümölcs
fogyasztása, stb) A gyökök mennyiségét a sültek,
grillezett ételek, odaégett ételrészek, olajban
sütött ételek és nagy mennyiségű olaj fogyasztása
növeli. Székrekedés esetén a vastagbélben ún
fekáltoxinok képződnek, amelyek egy része a
vastagbél falát támadja meg, más része
visszajuthat a szervezetbe.
A mutációt
okozó hatások mellett a helytelen étrend
alacsonyfokú protektivitása (védelme) is
említendő, amelynek eredményeképpen az
immunrendszer „lábai megrogynak”. Az antioxidánsok
(C-, E-, A vitamin, folsav, szelén, cink, mangán),
a növényi színanyagok (flavonoidok, antocianidok,
stb), a fitoösztrogének, a fitokemikáliák, és az
élelmi rostok is kiemelt szerepet kapnak a
gyökfogó mechanizmusokban.
Az étrendben
előforduló „rásegítő” tényezők között az állati
fehérjék előnytelen aminosav-összetétele, a
fűszeres, csípős, pácolt és füstölt ételek, az
alkoholos italok, a hozzáadott cukor, valamint a
forró ételek (levesek) éhgyomorra történő
fogyasztása.
Összességében elmondható, hogy
a nyers vagy kíméletes eljárással készülő, főként
növényi alapú natúr illetve bioélelmiszerek
előnyösek. Kiemelkedő védő hatása van a pektinben
gazdag, színes héjú vagy húsú gyümölcsöknek (alma,
szilva, barack, ribiszke, stb), zöldségféléknek,
pillangósoknak, káposztaféléknek. Az olajos magvak
E-vitaminja, olívaolaj egyszeresen telítetlen
zsírsavtartalma, és az ásványvizek mineráliái
szintén védő hatásúak. Az étrend mellett
természetesen a napi folyadékbevitel is elsődleges
tényező. Mindenek előtt azonban mindazoknak, akik
szeretnék megelőzni a néma kórt, egy alapos
bélrendszeri tisztítás és a bélflóra
helyreállítása javasolható.
Tóth Gábor
adalékanyagokról szóló könyve az E-számokról
őszintén, az Allergia- és Candida-kalauz és a
Génháború, genetikailag módosított élelmiszerekről
megjelentetett írásai a könyvesboltokban kapható.
Az életidő- és életerő-gazdálkodás kérdésköre a
Kézben tartott idő című könyvben olvasható.
Táplálékaink minőségét a Beteg táplálékaink című
könyv
taglalja.