ugrás az oldal tetejére AZ EGÉSZSÉGVÉDŐ ÉLETMÓD ALAPELVEI Az ember életmódját szokásai alakítják. Az egészségvédelem oldaláról szemlélve léteznek helyes - azaz egészségünk javulását szolgáló -, és helytelen - azaz szervezetünket valamilyen mértékig károsító - szokások. Erőnlétünket, fizikai és szellemi állóképességünket - hosszabb távon - a testünkben zajló bonyolult biokémiai folyamatok határozzák meg /emésztés, enzimműködés, felszívódás, beépülés, kiválasztás, regeneráció, stb. /, amelyeket nagymértékben befolyásolhatunk életvitelünkkel. Hazánkban a megbetegedések 75-85 % - a életmódbeli okokra vezethető vissza. Az életmód alappillérei: a táplálkozás, a levegő, a víz, a napfény, a testmozgás, a pihenés, a mértékletesség, és a lelki nyugalom.   Táplálkozás A helyes táplálkozás magában foglalja a ételek megfelelő minőségét és mennyiségét. Az elmúlt évek tapasztalata alapján javasolható az összes zsiradék- és fehérjebevitel csökkentése, emellett az ásványi anyagokban, vitaminokban és rostokban gazdag hüvelyesek, diófélék, teljes őrlésű gabonák, zöldség és gyümölcsfélék nagyobb arányú beépítése az étrendbe.   Levegő A szervezet oxigénellátottsága szempontjából lényeges a helyes légzéstechnika / ún. hasi légzés / elsajátítása valamint a zárt helyiségek rendszeres szellőztetése. A szervezet részleges oxigénhiánya fáradékonysághoz, fejfájáshoz, türelmetlen, nem egyszer agresszív magatartáshoz vezethet.   Víz A víz belső használata során hangsúlyt kell helyezni a megfelelő mennyiségű /1,5-2 l/ folyadék elfogyasztására, a szomjúságérzést nem szabad megvárni. A vízfogyasztást nem célszerű az étkezéssel együtt beiktatni az emésztést lassító hatása miatt. A víz külső alkalmazásakor /pl. váltóvizes fürdő/ javul a vérkeringés és az immunrendszeri működés.    Napfény Szerepe van a D-vitamin és bizonyos antidepresszáns hatású anyagok termelésében. Immunerősítő, fertőtlenítő hatása is van a napfénynek. Naponta legalább 15-20 perces napfényen tartózkodás javasolható évszaktól függetlenül.   Testmozgás Rendszeres / hetente legalább 3/, intenzív, dinamikus mozgás ajánlható. Ilyenek az úszás, kocogás, kerékpározás, torna. Testmozgás hatására erősödik a szívizom, tágul a tüdő, javul a belső szervek és a csontok vérellátása. Mindemellett a termelődő endorphin hormon fájdalomcsillapító, nyugtató hatása révén segíti a lelki nyugalom megtartását.   Pihenés A szellemi és fizikai regeneráció időszaka. A pihenésszükséglet a kor előrehaladtával csökken, felnőttek esetén átlagosan 7 óra. Fontos betegségmegelőző anyagok termelődnek éjszaka a szervezetben, különösen az éjfél előtti időszakban. Aktivitásunkat a pihenés ideje és minősége nagyban meghatározza.   Mértékletesség A fogalom ténylegesen a szervezet számára káros élelmek mellőzését, emellett a hasznos és építő élelmekkel való mértékletes élést jelenti. A mértékletesség a táplálkozáson kívül az élet más területeire is kiterjed /pl. munka, sport, pihenés, stb./   Lelki nyugalom Megfelelő szemléletmódot, problémakezelést foglal magában. Hatással van a családi életre, baráti és munkahelyi kapcsolatokra. Segíthető egyes, korábban említett alapelvek következetes alkalmazásával /Pl. víz, testmozgás, pihenés, stb. /, emellett a szociális környezet, olvasmányok stb. megválasztásával is. ugrás az oldal tetejére TÁPLÁLKOZÁS Az életmód kérdéskörén belül a legfontosabb tényező, döntően befolyásolja életünk minőségét. A helytelen étrend nemcsak a keringési-, mozgásszervi-, daganatos- és emésztőszervi betegségek kialakulásában játszik szerepet, hanem hangulatunkat, kedélyállapotunkat, hosszabb távon döntési-mérlegelési képességünket, sőt személyiségünket is nagymértékben meghatározhatja. A táplálék az emberi szervezet egészére hatással van, közvetlen kapcsolatot jelent szöveteinkkel, sejtjeinkkel. A naponta fogyasztott élelmek (pl. gabona, cukorrépa, olajos magvak, stb.) biológiai értékének legkisebb megbontása bizonyos időtávon belül ún. népbetegségek (szívinfarktus, cukorbetegség) ill. tömegesen jelentkező tünetek, kockázati tényezők (elhízás, székrekedés, fáradékonyság, migrén) megjelenéséhez vezet. A fejlett, jóléti társadalmak polgárainak egészségi állapota megmutatja a nem megfelelő összetételű és mennyiségű élelmiszerek fogyasztásának drámai következményeit.  A jelenlegi tudományos eredmények és tapasztalatok birtokában egyre inkább körvonalazódnak az egészségvédő étrend alappillérei: hüvelyesek, teljes értékű gabonák, olajos magvak, nyers gyümölcsök, nyers ill. enyhén hőkezelt zöldségfélék. Az alapanyagokból - kortól, nemtől függően - kitűnő ízű és tápláló reggeli és főételek készíthetőek: műzlifélék, pástétomok, puddingok, sütemények, feltétek, rakott és töltött ételek, saláták, stb. Az ilyen étrend fizikai állóképességet, szellemi frissességet és erős immunitást biztosít, amint azt az egyszerűbb népcsoportokkal végzett orvosi megfigyelések is bizonyítják.   Az egészségvédő táplálkozás alapjai A táplálkozásnak igen jelentős egészségvédő szerepe van. A statisztikák szerint korunk megbetegedéseinek mintegy 30-50 %-a visszaszorítható volna helyes étrenddel. De mit is nevezünk helyes étrendnek és - mindenekelőtt -mit is jelent egyáltalán ez a szó:„élelmiszer”? Élelmiszernek nevezünk minden olyan növényi, állati és ásványi eredetű anyagot, amely nyers vagy feldolgozott állapotban emberi fogyasztásra alkalmas. Az egészségvédő élelmiszer a „fogyaszthatóságon” túl optimális tápanyag összetételt, könnyebb emészthetőséget, hatékony felszívódást és beépülést, valamint a kiválasztó szervek tehermentesítését is jelenti egyben. A helyes táplálkozás hatékonyabbá teszi a mentális funkciókat: segíti a jó felfogó- és döntésképesség illetve a memória megtartását, mindeközben megfelelő közérzetet, frissességet, „jó életérzést” is kölcsönöz a szervezetnek. Sajnos nem minden élelmiszer felel meg az előbb felsorolt kívánalmaknak, ezért is kell elkülönítenünk az ún. egészségvédő élelmiszerek csoportját az emberi fogyasztásra alkalmasnak minősülő „élelmiszerek” tárgykörén belül. A helyes étrend az egészségvédő élelmiszerek megfelelő párosításából tevődik össze. Az egészségvédő táplálkozás pedig a helyes étrendet és a megfelelő étkezési szokásokat fogja egybe. Ez utóbbi az étkezések rendszerességét, idejét és módját, az elfogyasztott étel mennyiségét, a rágás milyenségét vagy éppen az evés közbeni lelki állapotot jelenti. Mivel mindezen tényezők domináns szerepet kapnak egészségünk szempontjából érdemes átgondolni a legfontosabb és legalapvetőbb táplálkozási elveket. Étkezzünk minél változatosabban, vagyis minél többféle nyersanyagból állítsuk össze étrendünket. Legyünk nyitottak az újabb ötletekre is, szerezzünk meglepetést a családnak újfajta ételekkel. Ne kötődjünk megszokásokhoz, tradíciókhoz, hiszen ezen a területen a fejlődés alapja az újabb dolgok iránti fogékonyság. Ne legyenek előítéleteink az újdonságokkal kapcsolatban, ha még nem is kóstoltuk azokat.  Kerüljük a zsíros, nehéz ételeket, használjunk inkább növényi olajat. Bár ez utóbbi javaslat sokszor kerül elő, mégis a hazai - főként vidéki - lakosság még mindig 30-50 %-ban sertészsírt és libazsírt fogyaszt. Legjobb a hidegen sajtolt olaj, ezen belül is az olívaolaj. Az ételeket csak kevés sóval ízesítsük. Az élelmiszerekben „rejtett” só is található, amely hozzáadódik a napi sóbevitelünkhöz. (Pl.: kenyerek, péksütemények, tésztafélék, savanyúságok, stb.) A megengedett napi 5 gramm (1 teáskanál) konyhasó helyett nem egyszer ennek 2-3-szorosát is elfogyasztjuk, amely számos keringési és vízháztartásbeli probléma alapja lehet. A rendszeres édességfogyasztást a szakemberek nem javasolják a cukor káros hatásai miatt. Egyrészről le kell csökkentenünk a hozzáadott cukor mennyiségét, másrészről természetes helyettesítőket érdemes beiktatni. Ilyenek az édesebb gyümölcsök (banán), aszalványok (mazsola, füge, datolya) és a méz. A természetes édességek reggelibe való beépítése némileg visszaszorítja az édességek kívánását a nap folyamán. A nyers gyümölcsök és zöldségfélék kiemelt szerepet kapnak az étrendben. Vitamin és ásványi anyag tartalmuk segíti a szervezet és e szellemi működés regenerációját. Betegségmegelőző szerepük részben az antioxidánsok (C-vitamin) és színanyagok hatásaival magyarázható. A barna kenyér és gabonapelyhek szintén a javaslatok között szerepelnek értékes B-vitamin és rosttartalmuk miatt. A barnarizs köretként való alkalmazása az előbbiekhez hasonlóan jótékony hatású. A rendszeresen, hasonló időközökben történő étkezés során a szervezet előre fel tud készülni a következő táplálkozási periódusra. Aki meghatározott, előre tervezett időszakokban eszik, érezni fogja az adott időpont elérkeztével a szervezet „készenléti jelzéseit”. (éhségérzet) A rendszertelenség egy ideig csak átmeneti, később maradandó emésztőszervi és egyéb károsodáshoz vezethet. A véletlenszerű étkezési ritmus az emésztőnedvek összetételének megváltozását és a vércukorszint gyakori ingadozását eredményezi. Az ilyen életvitel sajnos leépíti a szervezetet, és egy idő után a precíz, rendszerességre alkotott emberi szervezet többé nem képes tolerálni a kilengéseket. (gyomor- és bélbántalmak, keringési zavarok, stb.) A szomorú következmények megfigyelhetőek a több műszakos vagy rugalmas munkarendet követő embereknél. Mindezek fényében válik érthetővé, miért szerepel a Bibliában is a következő idézet: „Boldog vagy te ország, kinek a te királyod nemes ember, és a te fejedelmeid idejében esznek, a test erejéért, és nem az italért.” (Prédikátor könyve 10. fej. 14.vers) Az étkezések számát illetően a napi 3 étkezés javasolható, amely - ha az összetétel és a mennyiség is optimális - kielégíti a szükségleteket. Az étkezések között 4-6 órás szüneteket érdemes tartani, hogy a gyomor elvégezhesse munkáját. A mennyiség elosztásával kapcsolatban egy régi bölcs mondást lehetne idézni: „ A reggelidet ne oszd meg senkivel, az ebédedet oszd meg felebarátoddal, a vacsorádat pedig add az ellenségednek.” Vagyis optimális esetben a reggeli a legnagyobb mennyiségű, főként szénhidrátot (gabonák, aszalványok, méz), vitamint ásványi anyagot (gyümölcs- vagy zöldségfélék), kevés zsiradékot (olajos magvak) és bőséges folyadékot tartalmaz, ez utóbbit étkezés előtt (felkelés után) javasolják. Reggel a szervezetnek e tápanyagokra van leginkább szüksége. Az ebéd fehérjében és zsiradékban gazdagabb főtt ételeket tartalmaz - természetesen - nyers zöldségsalátával kiegészítve. A vacsora többnyire könnyen emészthető, nem megterhelő étkezést jelent: pirítós, zsírszegény termékek, főzelékfélék, joghurt, gyümölcsök. A folyadék fogyasztását az étkezések közötti órákban érdemes beiktatni, ez napi 6-8 pohár víz bevitelét jelenti. Fontos még, hogy mindig együnk nyugodtan, nem kapkodva, kényelmes körülmények között, hiszen ilyenkor az emésztés is hatékonyabb. Végül érdemes kiemelni, hogy az egészségvédő táplálkozás a szeszes italok és serkentő hatású élvezeti szerek háttérbe szorítását ill. kiiktatását is elérendő célként jeleníti meg.  ugrás az oldal tetejére IDEÁLIS ÉTELTÁRSÍTÁSOK A táplálkozás különböző területeinek vizsgálatakor szinte elsőként merül fel a kérdés: hogyan érdemes párosítani az élelmiszereket annak érdekében, hogy minél magasabb tápértékkel rendelkezzen és a lehető leghasznosabb legyen szervezetünk számára? Az ételek társítása során figyelembe kell venni a fehérje-, szénhidrát-, vitamin-, és ásványi anyag tartalmat, az ún. savas és lúgos élelmek arányát és természetesen az ízkomponenseket, ízharmóniát. Mindezt úgy érdemes tennünk, hogy közben ne használjunk túl sokféle alapanyagot és elkerüljük a fermentációs (erjedési) folyamatokat a gyomorban ill. a felesleges bomlástermékeket a bélrendszerben. Fontos még a napszakhoz, sőt évszakhoz igazított étkezés is. Látható tehát, hogy az ételek tudatos párosításának kérdésköre nem is olyan egyszerű, mint ahogy azt gondolnánk. Mi tekinthető tehát helyes, optimális ételtársításnak általánosságban? Reggel a szervezetnek egyszerű cukrokra, vitaminokra, ásványokra és bőséges folyadékra van szüksége. Ezért is terjednek a műzli-reggelik, hiszen ezekben megvannak a gabonafélékből, aszalványokból és mézből származó cukrok, a B vitaminok, a gyümölcsök által szolgáltatott C-vitamin és számos ásványi anyag (kalcium, vas, mangán, króm, cink, stb.) A gabonafélék, gyümölcsök, olajos magvak és aszalványok igen jó párosítást jelentenek. Könnyen emészthetőek, még akkor is, ha sokan még több óra elteltével is teltségérzést tapasztalnak. (Ez a magas rosttartalom mechanikai és cukorfelszívást elosztó hatásából adódik) A hazánkban elterjedt szalámis-sajtos zsemle tejeskávéval vagy kakaóval nem tekinthető ideálisnak, hiszen fehérje és ún. rejtett zsír található benne. Ezek nehezítik, lassítják a gyomoremésztést, így a cukrok, vitaminok és ásványok késéssel tudnak csak felszívódni. Talán emiatt is terjedt el a „tradicionális” kávészünet, amely ezt az elmaradt vércukorszint emelkedést próbálják idegi úton pótolni - több-kevesebb sikerrel.  A fehérjében és zsiradékban gazdagabb fogásoknál ( pl.: húsos, tejjel vagy sajttal készített ételek, tojásrántotta, stb.) nem célszerű az édességek beépítése, mert ez beindíthatja a fermentációt a gyomorban. Gyakorlatban sajnos ez az elv nem tud érvényesülni, mivel a sósabb főfogások után legtöbbször megkívánjuk az édes ízű süteményeket. A szakemberek ilyenkor nem javasolják a krémes készítmények, torták fogyasztását, inkább csak valami enyhén édeskés ízű „levezető” süteményt, esetleg néhány szem mazsolát.  A hüvelyeseket többnyire zöldségfélékkel, gabonával (kenyér), magvakkal szokták társítani. (Pl.: finomfőzelék, vagy lencsefőzelék kenyérrel) A gyümölcsökhöz sokan nem javasolják a zöldségféléket és hüvelyeseket (bab, lencse, szója) másfajta lebontási folyamataik miatt. Az állati eredetű termékeket (hús, tej, tojás, hal) tartalmazó ételekhez a szintén nehezebben emészthető hüvelyesek és olajos magvak (dió, mandula, napraforgómag) kevésbé javasolhatóak. Ehelyett inkább a rizs vagy burgonyaköret és bőséges nyers salátafogyasztás. A nehezebb fogások utáni gyümölcs rossz hatásfokkal szívódik fel, hiszen az „ebéd” nem engedi átjutni a gyomron. Hasznosabb lehetne ilyenkor a nyers sárgarépa, káposzta, uborka, sütőtők, stb. fogyasztása az alma helyett, hiszen ez utóbbiakban nem jellemző az erjedő képes cukor jelenléte. Összefoglalva tehát az édesebb ízek könnyebben emészthető gabonával, gyümölccsel, magvakkal társíthatók, kevésbé állati fehérjékkel és zsiradéktartalmú sültekkel. A nehezebb fogásokhoz inkább zöldségféléket, kenyeret érdemes fogyasztani, levezetésként néhány szem mandulát vagy mazsolát. A hüvelyesek zöldségekkel, kenyérrel és magvakkal emésztődnek jobban, a zöldség és gyümölcs együttesen viszont nehezebben bontható. Az olajos magvak és gabonafélék gyakorlatilag mindenhez társíthatóak, csak az arányok változnak. A gyümölcs és kenyér együttes fogyasztása általában nem okoz problémát; mindkettő könnyen emészthető. Gondolom, mindezek után felmerül a gondolat: ez mind „szép és jó”, de akkor tulajdonképpen hogyan is néz ki mindez a gyakorlatban? Hol találok a helyes társításokhoz igazított recepteket? Mikor van időm nekem ilyenekkel foglalkozni a hétköznapok rohanásában? Ezekre a kérdésekre nehéz választ adni e keretek között, de a későbbiekben szeretnénk majd recepteket is közreadni. Nem gondolom, hogy egész életünkben a helyes ételtársítások keresésének kell betölteniük életünket. Akik azonban rászánták magukat legalább egyszer, hogy átgondolják e kérdést, utánanézzenek néhány információnak és - természetesen - megfigyeljék saját szervezetüket, azok ma már rutinszerűen és gyorsan képesek ízletes és egészséges ételeket készíteni helyes párosításokkal. Ezt kívánom minden kedves olvasónak is! ugrás az oldal tetejére GYÓGYTÁPLÁLKOZÁS (vegán étrend segítségével) Általában: gyermekek és serdülők esetén több energiát, fehérjét, vitamint és ásványi anyagot kell bevinni a szervezetbe. A rostanyag is fontos, bár másodlagos még ekkor a szerepe. A túl sok rost megköti a tápanyagot is, így romlik a felszívódás hatásfoka. Felnőtteknél csökken az energia (szénhidrát és zsiradék), és a fehérje szerepe, nő a vitaminok, ásványok, rostok fontossága. Idősebb korban egészen kevés energia bevitel is elég, a zsiradékok ez időszakban már jelentősen hizlalnak. A rost kiemelkedő szerepet kap az antioxidánsokkal együtt, és bizonyos mennyiségű fehérjére is szükség van a rosszabb felszívódás miatt az időseknél.   Keringési betegségek (szív- és érbetegség, magas vérnyomás, magas koleszterinszint) Természetesen az állati zsírok és fehérjék kiiktatása a tojással együtt, emellett a cukor és fehérliszt jelentős csökkentése. (ezek a triglicerid szintet növelhetik) Teljes őrlésű gabonák: megkötik a koleszterint az epesavval együtt, így nem tud visszaszívódni. A fitoszterinek fogyasztása fontos: minden nyers salátában van ilyen anyag. A koleszterin ellen dolgoznak, tisztítják az érfalakat. Hő hatására inaktiválódnak, megszűnik a hasznos hatásuk. Nyers ételek növelése javasolt, ha lehet, minden étkezéshez. Antioxidánsok kellenek: sárgarépa, káposzta, dinnye, sárgabarack, alma, citrom, diófélék. Tehát: rost, vitamin, ásvány kell. Az olajfogyasztás jelentősen csökkentése célszerű, a margarinok transzzsírtartalma is káros lehet az érfalakra. Az olívaolaj védi a keringési rendszert, ez maradhat az étrendben mértékkel. Sószegény étrend is szükséges, a káliumbevitelt kell növelni: burgonya, banán, paradicsom.   Emésztőszervi rákbetegségek Állati fehérjék elhagyása, növényi fehérjék csökkentése, olaj elhagyása. Először böjt, majd vitamin, és ásványi anyag ellátás: nyers gyümölcs, zöldség saláták, barna kenyér, kevés mag. Az étrend függ a rákbetegség fajtájától. Lehet, hogy a beteg nem bírja a nyers kosztot, ilyenkor enyhén párolt, kevésbé ízesített ételek javasoltak. Fontos a rendszeresség, inkább több kisebb étkezés célszerű a tumoros betegnél. Nyers gyümölcs és zöldséglevek jók lehetnek. Túlzott fogyás esetén táplálóbb étrendet kell beiktatni: több szénhidrát lehet, kevés olívaolaj, barnarizs, pirítós, főzelékfélék. A túlzott fogyás immungyengülést eredményez, ez súlyosbíthatja az állapotot. Fontos a sok folyadék, ez lehet zöldséglé (sárgarépa, cékla, káposzta), kevésbé savas gyümölcslé (alma, barack, szőlő), vagy táplálóbb banánturmix, egyéb gabona és mag-tejek. Gyógyteák fontosak.   Gyomorfekély Kevés rost és fűszer, ezek irritálják a gyomrot. Erős fűszerek, dohányzás és kávé elhagyása fontos. Koffeintartalmú egyéb ételek, italok szintén károsak. (kóla, csoki, tea) Pufferoló hatású ételek fogyasztása javasolt: burgonya, zabpehely, köleskása, olívaolaj, puffasztott gabonák, pattogatott kukorica, buláta, olajos magvak, darált lenmag. Búzakorpa helyett zabkorpa használata, magvakból készített tejek péksüteménnyel fogyasztva jók. Savas gyümölcsök és zöldségek kiiktatása (narancs, citrom, meggy, paradicsom), zöldségek növelése: sárgarépa, zeller, saláta. Puffasztó ételek nem javasoltak: szója, babfélék, káposzta, karalábé, karfiol. Sokak szerint a nyers káposztalé és uborka hasznos, van bennük fekélyesedést gátló U-vitamin. (salátában is) Szénsavas italok károsak az ecetes savanyusággal együtt. Nyers ételek helyett időnként a párolt hasznosabb, a sok rost súlyosbíthatja a fekélyt. (elsősorban a búzakorpa)  Savhiány esetén a savasabb gyümölcsök fogyasztása jó lehet, emellett bőséges folyadék fogyasztása fontos. A fehérjebevitel alacsonyabb, mivel könnyen bomlásnak indul. Cukor elhagyása javasolt, főként étkezések után az erjedés elkerülése miatt. Teljes őrlésű gabonák, kásák jók. Nagyobb étkezések helyett kisebbeket célszerű beiktatni, az olajos ételek kerülendők. Olajmentes fehérjeszegény étrend sok nyers gyümölccsel, gyümölcslével, zöldséggel. Zöldséges töltött és rakott ételek olaj nélkül, inkább szójával, mint dióval készítendők.   Elhízás Energia bevitel csökkentése, de ne túlságosan. (1000kcal-ig) Túlzott diéta hízáshoz vezet, hosszú távon. Nyers étrend olajmentesen, kevesebb szénhidrát (kenyér, rizs). A kenyér teljes őrlésű és pirított legyen, az jobban laktat. Köretnek párolt zöldség vagy főtt burgonya javallott. Zabkorpa használata jó hatású, laktat, ugyanakkor kalóriaszegény.(főzelékekbe, levesekbe keverve) A kukorica diétás hatású, olaj nélkül párolva pirítóssal és salátával. Lencse, szója, sárgaborsó, zabpehely, köles és olajos magvak hizlalnak, a kásákba korpát érdemes keverni, és inkább gyümölcsöt fogyasztani. A banán is hizlalhat. Zöldségekből készíthető olajmentesen pástétom, ez kerüljön a pirítósra, margarin nélkül. Mindenféle nyers zöldségsaláta jó, olajmentesen, pirítóssal. A bőséges folyadékfogyasztás fontos, csökkenti az éhségérzetet. Kevés méz használható és aszalványok is mértékkel. Dinnyekúra, zöldség és gyümölcsnapok hasznosak. Rántást érdemes elhagyni. Az étrend önmagában még nem elégséges, csak mozgással együtt hatásos. A diétát legalább fél évig érdemes végezni, havonta 0,5-1,5 kg fogyás a megfelelő. (a zsírraktárból)   Lisztérzékenység (coeliakia) Glutén tartalmú ételek kerülése (búza, rozs, árpa, zab) A köles feltételesen, a hajdina, burgonya, rizs, kukorica teljesen fogyasztható. Az élelmiszeripari készételek kiiktatása feltételezett glutén tartalma miatt. Gluténmentes lisztek kaphatóak, a kukoricakeményítő is használható sűrítéshez. Gyermekeknél fontos az energia bevitel pótlása magvakkal, olívaolajjal, sok gyümölcs, zöldség nyersen vagy párolva rizzsel, héjában főtt burgonyával, szójából, lencséből készített feltétekkel. A tejet érdemes háttérbe szorítani, helyette szójatej, magtej javasolt. A fehérjét a lencse, szója, diófélék, hajdina szolgáltatja.(pl.) Tudomásom szerint a tönkölybúza sem javasolt.   Cukorbetegség Rostban gazdag diéta kell: gabona, nyers zöldségsaláták, olajos magvak. Inkább több kisebb étkezés, de ne túl sok. (3-5) Kevés méz megengedett, max. 10 g / nap. (1-2 teáskanál méz elosztva) Édes gyümölcsök (szőlő, barack, banán) nem szerepelnek, inkább savanyúbb meggy, alma, narancs. A hüvelyesek, olajos magvak, zöldségek fogyasztása fontos, barna kenyérrel (pirítós) Pelyhek, puffasztott gabonák, fehérkenyér, burgonyapüré, keksz, édes műzli, édes üdítők nem javasoltak, hamar felszívódnak. Üzleti félbarna kenyér sem jó, a pudingok, tejberizs, főtt tészták sem igazán hasznosak. A durumbúza-, és tönkölybúza termékei jók, a szójabab, diófélék, főzelékek, saláták, cékla, retek, paprika, paradicsom szintén előnyösek. Az olívaolaj beépítése javasolt, lassabb a felszívódás ilyenkor.   Candida Élesztős tészták, cukor, méz, édes gyümölcsök (szőlő, banán), szénsavas, édes üdítők, erjesztett ételek (bor, sör, sajt, ecetes savanyúság, kovászos uborka), konzervek, szárítmányok, mustár, tejföl nem javasoltak. A fehérliszt használata is tiltott, helyette a korpa termékek, hajdina, zab, barnarizs javallott. Friss zöldségek jók: padlizsán, karfiol, brokkoli, uborka, sárgarépa, retek, paprika, kelbimbó, cékla, vöröskáposzta, saláta, zeller, spenót, paradicsom, hagyma. Nem édesített befőttek, kompótok és nyers alma, őszibarack, szilva, narancs is fogyasztható. A magvak javasoltak mindenképpen, a hidegen sajtolt olajok is jók. A joghurt is fogyasztható, mivel nem élesztős. Ásványvíz, kamillatea jó. A diéta legalább 4-6 hónapig követendő.