ugrás az oldal tetejére

2003-ban megírtam a Génháború, a genetikailag módosított élelmiszerek kockázatai című ugyancsak hiánypótló könyvemet.

A genetikai módosítással kapcsolatban egyre több kétely merül fel orvosban, közgazdászban, természetvédőben, gazdálkodóban és fogyasztóban egyaránt. Nem is alaptalanul, mivel a korábban riogatásnak tartott borúlátó vélekedések igazolódni látszódnak a jelenben és árnyékot vetnek a jövőre.

A legkritikusabb területet a genetikailag módosított élelmiszerek jelentik a géntechnológia területén belül. Egyes orvosok és biológusok humán-egészségügyi- és ökológiai katasztrófától tartanak, míg a politikusok és közgazdászok egy része a társadalmi egyenlőtlenségek fokozódását, a hatalom és tőke még teljesebb koncentrálódását jósolják a „GM” élelmiszerek elterjedésével párhuzamosan. Valósak lehetnek-e az aggodalmak? Erre keresnek választ a kiadvány első fejezetei.

A géntechnológia témakörének igen érdekes és tanulságos gazdaságpolitikai vonatkozásai is vannak. A hatalmi harcok, érdekellentétek, diplomáciai ügyeskedések és tudományos köntösbe bújtatott vonzó ideológiák e területet sem kerülhették el.

De óvatosságra intik-e az Európai Unió szakembereit a vészjósló híradások, vagy az öreg kontinens követi az Újvilág módszereit? Miért szükséges kiemelten foglalkozni a génmódosítás témakörével Magyarországon és a Pannon régióban? Jelen vannak-e hazánkban a génmódosított élelmiszerek és mi várható a jövőben? E témakörök is fókuszpontba kerülnek a könyvben.

A „génháború” kimenetelét nem a hatalom vagy a pénz, hanem a fogyasztó döntheti el. De érdekli-e egyáltalán a hétköznapi embert a génmódosítás? Él-e a szabad termékválasztás lehetőségével a vásárló, vagy továbbra is szokásszerűen teszi kosarába az élelmiszereket? Egészségünket és környezetünket meghatározó kérdések lehetnek ezek a közeljövőben. Valójában ez magyarázza, miért is íródott e kötet.

ugrás az oldal tetejére

2004-ben megjelent újraírt könyvem a Ne veszítsd el csontjaidat! címmel.

Az emberi csontrendszer állapotát tekintve is kimondható, hogy katasztrófák világában élünk, hiszen a csontritkulás példátlan méreteket öltött napjainkban.

A csontritkulás terjedésének jól meghatározható okai vannak, amelyeknek csak elenyésző hányada kerül be a köztudatba. Másrészt a tudományos javaslatok többsége megreked a tej- és tejtermékek ajánlásánál, jóllehet ma már kijelenthető, hogy ezek fogyasztása nem hozott valódi eredményt a betegség visszaszorításában.

Felvetődnek tehát a kérdések:

Milyen tényleges okok állnak a háttérben?

Miért marad el sok esetben a javulás?

Milyen étrend nevezhető „csontbarátnak” és milyen táplálékok előnytelenek az újabb kutatások fényében?

Többek között e válaszokkal foglalkozik a könyv.

A megelőzésben és kezelésben kulcsszerepet játszik a táplálkozás, azonban itt a kalciumbevitelnél jóval többről van szó. Az úgynevezett fehérjekérdéssel, a „nagy kalcium paradoxon”-nal, a káros szenvedélyekkel, a nyomelem szabályozással és a fitoösztrogénekkel is kiemelten foglalkozunk könyvünkben, különös tekintettel a veszélyeztetett korosztályokra.

Mennyiben új tehát e kiadvány? Annyiban, hogy valós alapokon és új megközelítésben tárgyalja az étrend és a csontozat rejtett összefüggéseit - s ezt élelmiszer-ipari érdekek, táplálkozástudományi megalkuvások, hagyományokhoz való aggályos kötődés és egyéb „tabuk” figyelembevétele nélkül teszi. Mindezek mellett a „lezárt fiókok titkos aktáiból” is merít, hozzájárulva ezzel a csontritkulás kérdéskörének teljes és objektív átlátásához.

ugrás az oldal tetejére

2005-ben a Kézben tartott idő címmel az időgazdálkodásról publikáltam.

A legtöbb ember nyugtalan. Az idő szorításában éli rohanó hétköznapjait, miközben tanul, dolgozik, házat épít, hiteleket törleszt és gyermekeket nevel. A felvállalt terhek azonban idővel meghaladják erejét, és felmorzsolják fizikai és lelki tartalékait. Feladatai egymásra tornyosulnak, restanciája egyre nő, jóhiszeműen tett ígéreteit nem tudja teljesíteni, és állandósuló belső feszültségei egyre jobban kimerítik idegrendszerét.

Ennek fő oka a helytelen életidő- és életerő-gazdálkodás. Józan önértékeléssel, az életidő és életerő helyes beosztásával megtehetjük a lelki nyugalom felé vezető első lépéseket. Ehhez szeretnénk segítséget nyújtani számos konkrét tanáccsal, a kérdés elméleti és gyakorlati oldalait egyaránt vizsgálva.

Miről szól tehát e könyv? Az időbeosztás zsákutcáiról, a gyorséttermek „kivetett hálóiról”, az időzavar okozta stressz hatásairól, az ember „három arcáról”, az idő „rablóiról”, az elhullatott időmorzsákról, a bőbeszédűségről, a munkacsapdáról és az eredményes csoportmunka feltételeiről. Emellett szó esik a lelki és fizikai megfáradás okairól, a felesleges- és veszteségidők mibenlétéről, az idő- és munkatervről, az önfényképezésről, valamint az idő etikai vonatkozásairól. Egyszóval e kiadvány rohanó világunk „stresszes” emberéről, azaz rólunk szól.

A Tudomány és Életmód könyvsorozat e kötete elsősorban nem menedzsereknek és igazgatóknak, hanem minden időzavarral küzdő embernek íródott, beleértve a fiatal családanyát, a munkáját megszállottan végző családfőt, és az unokái jólétéért élő nyugdíjast is. Ugyanis nincs kivétel: az életidő- és életerő-gazdálkodás mindenkit közvetlenül érint. Ez a tény magyarázza, miért került bele e létfontosságú témakör az életmód-témájú kiadványok sorába.

A könyvet Dr Csiszár Miklós, a Péterffi Sándor u-i Kórház „elfoglalt” sebészorvosa lektorálta és véleményezte.

ugrás az oldal tetejére

2006-ban az állatbetegségek emberre történő terjedését, ételfertőzéseket és ételmérgezéseket vettem górcső alá Beteg táplálékaink címmel.

A harmadik évezredtől sokan gyökeres változásokat reméltek. Az ezredfordulót átlépve azonban a korábbi kedvezőtlen tendenciák folytatódtak, sőt erősödni látszanak. Ezek közül szinte a legszembetűnőbb az emberre is veszélyes állatbetegségek megszaporodása, gyakoriságuk emelkedése.

A madárinfluenza hírére a világon és hazánkban is sokan felkapták a fejüket – méltán, hiszen valós kockázatról van szó. Emellett azonban számos olyan, állatokkal és állati eredetű élelmiszerekkel összefüggő kockázati tényező létezik korunkban, melyek az előbbinél nagyobb veszélyt jelenthetnek egészségünkre. Nem tartunk tőlük, mivel alig ismertek széles körben, egy-egy húsbotrány, ételmérgezés által okozott tömeges megbetegedés vagy haláleset mégis jelzi: egyre kevésbé lehet biztonságban gyermek és felnőtt.

A táplálkozástudomány „ragaszkodik” a húsfélék, a tej, a tejtermékek és tojás rendszeres fogyasztásához, az élelmiszeripari résztvevők nem kis örömére. De milyen árat fizethet a fogyasztó, ha hiba csúszik a tudományos szemléletbe vagy a gyártási folyamatba? Figyelembe veszik-e, hogy korunkban szinte minden „kifordult a sarkaiból”, és mind a mikrobiológiában, mind az emberi szervezetben és magatartásban mélyreható változások történnek?

Az emberek egyre betegebbek, és gyógyulni szeretnének. Ez azonban a túltenyésztett, beteges állatok felhasználásával, „titkos receptúrák” alapján készült élelmiszerek ajánlásával szinte lehetetlen. Beteges ember „beteges tápláléktól” nem lehet egészséges.

Ellentmondásos helyzet, hogy az élelmiszerek összetevőit és esetleges kockázatait nem az ismeri jobban, aki elfogyasztja, hanem aki gyártja és ellenőrzi. Ezen szeretne változtatni e hiánypótló könyv oly módon, hogy átfogó ismeretanyagot, mintegy keresztmetszetet nyújt a lehetséges rizikófaktorok tekintetében.

Miről olvashat tehát e kötetben? Fenyegető állatbetegségekről, elhallgatott tendenciákról és vészjósló jelenségekről, a világjárványok okairól, rejtélyes prionokról, agresszív baktériumokról, daganatkeltő vírusokról és állati termékekkel összefüggésbe hozható rákbetegségekről, gyermekeinket is veszélyeztető parazitákról, az állattartás döbbenetes helyzetképéről, a „pácban” lévő haszonállatokról és a hullalisztről, az ételfertőzésekről és mérgezésekről, az állati termékek élettani hatásairól, a hobbiállattartás alapelveiről, valamint számos egyéb, fogyasztóra is tartozó aktuális területről - takargatás nélkül. És természetesen a megoldásokról, lehetséges kiutakról, az egészségvédő étrend alapelveiről és a megvalósítás lehetőségeiről.